Sziasztok!
Nem tudom, hogy hol olvastam/hallottam, de nagyon megtetszett, amikor a kémia és a főzés között párhuzamot vontak. Belegondolva én is úgy tekintek rá, mint egy kémiai kísérlet megvalósítására.
Szeretem, ha pontosak a hozzávalók. Azért van a mérleg, hogy használjuk. Régen az agyamra mentek az érzéssel, ízlés szerinti kommentárok. Ki tudja mennyi az??? Én nem!
Jó, nem mondom, hogy most már annyira gyakorlott vagyok. Valamennyi tapasztalatot már sikerült szereznem. Rajta vagyok az ügyön.
Most az egyik nagyon egyszerű, de annál könnyebb levesemet szeretném bemutatni Nektek. Ha nem tudom mit ennék, akkor mindig zöldséglevest főzök májgombóccal. A gombóccal mindig csalok, hiszen nem vagyok olyan profi, hogy az csak úgy menne… Már megvan a jól bevált, előre gyártott :).
Az első lépés mindig a piszkos munka. A zöldségeket szépen meghámoztam, majd megmostam. Milliméter (??) pontossággal felkarikáztam, valamint felkockáztam. Én sárga- és fehérrépából, burgonyából, vöröshagymából és zöldborsóból főzöm az esetek döntő többségében a levest. Ha volt otthon, akkor már tettem bele karfiolt, vagy brokkolit is. Most csak ezek voltak, úgyhogy hagyományőrző módon főztem.
A zöldségeket ezután egy fazékba tettem és egy kis olajon megpirítottam őket. Ugye tudjátok mi a különbség a fazék és a lábas között??!!
Felöntöttem vízzel és sóval ízesítettem. Ilyenkor egyáltalán nem néz még ki bizalomgerjesztőnek, de azzal szoktam nyugtatni magam, hogy a jó munkához idő kell :).
Szerencsére a zöldségek gyorsan megfőnek. Amikor már majdnem teljesen puha a krumpli, akkor szoktam beletenni a májgombócokat. Általában a csomagoláson azt írják, hogy 8-10 perc alatt kész, de én kb. 15 percig szoktam főzni.
Az idő eltelte után már csak egyetlen dolgunk van, talán ez a legjobb része: A remekművünk elfogyasztása. 🙂
Próbáljátok ki! Kezdő szakácsoknak pedig kimondottan ajánlom. Nagyon nehéz elrontani 🙂
Legyetek jók!
Erika
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: