Egy fiatal feleség mindennapjai

Sziasztok!

Ismét szerda, úgyhogy jöjjön a szerdai nap tematikus bejegyzése a főzési-sütési tippek. Olyan ételeket fogok bemutatni, amelyek könnyen elkészíthetőek. Régen nem voltam nagy kedvelője a főzelékeknek, de mostanában egyre többet megeszek.

A borsófőzeléket mi sósan szoktuk elkészíteni. Nagy meglepetés volt, amikor az Anyóstól egyszer ezt kértem ebédre, és belekóstolva édes volt. Én nem szeretem keverni az édeset és a sósat. Ez ilyen szögletes gondolkodás, de hát nem tudok mit tenni. Szóval megkóstoltam már édesen is, de nálam maradt a sós verzió. Ez következik most egy kis csirkemellel.

Első lépésben megpárolom a hagymát, vagy azt is mondhatnám, hogy megdinsztelem. Vigyázzunk nehogy odaégessük, mert akkor hiába sírtunk az aprítás alatt, kezdhetjük elölről.

Ezután tegyük bele a borsót, amit szintén át kell melegíteni/párolni/pirítani (nem tudom, elég fapados szókincsem van a főzési szakszavakból)

Én csak két főre főzök, úgyhogy nem szoktam hatalmas mennyiséget készíteni. (Mondjuk ebből még másnap is ettünk.)

Ezután jön a víz és a só. Semmi egyéb fűszerrel nem szoktam turbózni. Itt is érvényes a kevesebb néha több.  Ezt szépen hagyom, hogy főljön.

Addig elkészítem a csirkemellet, amit különböző alaplapú hasábokra vágom.Nemhogy ikozaédert, de még egy hexaéder sem lett. 🙂

Ismét egy kis sírás következik. A hagymát megpirítom, majd hozzáadom a húst.

Addig sütöm, amíg nem fehéredik ki. Ha szerencsések vagyunk akkor nem ég oda, jelentem én többet mosogathattam, kellett egy edény-csere .

Ezután felöntöm egy kis vízzel és hagyom főni/párolódni.

Ha a borsó megfő, akkor készítek hozzá egy fehér mártást (liszt és egy kis víz). Anyu néha  pirospaprikát is szokott rakni hozzá. Én jobban szeretem fehéren. Ez megy még a borsóhoz. Vigyázzunk a csomókra. Hagyjuk még kb. 10-15 percig főzni és kész.

Itt a végeredmény. A férjem egy kis magvas zsemlét is evett hozzá, hogy laktatóbb legyen :).

Remélem tetszett.

Várom az ötleteiteket, Ti hogyan szoktátok elkészíteni!

Legyetek jók!

Erika

Sziasztok!

Visszatértem. Először a beadandók, utána pedig a betegség terített le. Ma már sokkal jobban érzem magam, de az elmúlt napokban a munka után muszáj volt egy kis alvást is beiktatnom délután.

Bár csütörtök van, úgy gondoltam egy kis egyszerű, és nagyszerű egytálételt hozok. Én személy szerint nem szeretem megenni, elkészíteni viszont igen.

Chilis bab:

Hozzávalók:

– 2 konzerv vörösbab

– 1 konzerv kukorica

– 1 csomag Knorr Mexikói chilis bab rafinéria

– darált hús (kb. 30-40 dkg)

Oké, akkor vágjunk is bele. Első lépésként meg kell párolni a húst. Egy kis vizet mindenképp szoktam alá önteni, nehogy odaégjen.

 Amikor nagyjából kész a hús, akkor beleteszem a vörös babot és a kukoricát.

Hagyom, hogy ezek is forrjanak egyet és érjenek össze az ízek.

Az utolsó momentum az instant por összekeverése vízzel, majd hozzáadása.

Ezután kb. 10-15 percig főzöm és kész.

Friss kenyérrel tálalom. Készítettem vakuval és vaku nélkül is egy-egy képet. Kinek melyik tetszik jobban.

Érdemes kipróbálni, főleg, ha időhiányban szenvedtek. Egyszerű és nagyszerű!

Remélem jól telt a hetetek. Már csak 1 nap és itt a hétvége.

Gondolom nem vagyok egyedül az örömmel, amit a jó idő okoz 🙂

Legyetek jók!

Erika

Sziasztok!

Nem tudom, hogy hol olvastam/hallottam, de nagyon megtetszett, amikor a kémia és a főzés között párhuzamot vontak. Belegondolva én is úgy tekintek rá, mint egy kémiai kísérlet megvalósítására.

Szeretem, ha pontosak a hozzávalók. Azért van a mérleg, hogy használjuk. Régen az agyamra mentek az érzéssel, ízlés szerinti kommentárok. Ki tudja mennyi az??? Én nem!

Jó, nem mondom, hogy most már annyira gyakorlott vagyok. Valamennyi tapasztalatot már sikerült szereznem. Rajta vagyok az ügyön.

Most az egyik nagyon egyszerű, de annál könnyebb levesemet szeretném bemutatni Nektek. Ha nem tudom mit ennék, akkor mindig zöldséglevest főzök májgombóccal. A gombóccal mindig csalok, hiszen nem vagyok olyan profi, hogy az csak úgy menne… Már megvan a jól bevált, előre gyártott :).

Az első lépés mindig a piszkos munka. A zöldségeket szépen meghámoztam, majd megmostam. Milliméter (??)  pontossággal felkarikáztam, valamint felkockáztam. Én sárga- és fehérrépából, burgonyából, vöröshagymából és zöldborsóból főzöm az esetek döntő többségében a levest. Ha volt otthon, akkor már tettem bele karfiolt, vagy brokkolit is. Most csak ezek voltak, úgyhogy hagyományőrző módon főztem.

A zöldségeket ezután egy fazékba tettem és egy kis olajon megpirítottam őket. Ugye tudjátok mi a különbség a fazék és a lábas között??!!

Felöntöttem vízzel és sóval ízesítettem. Ilyenkor egyáltalán nem néz még ki bizalomgerjesztőnek, de azzal szoktam nyugtatni magam, hogy a  jó munkához idő kell :).

Szerencsére a zöldségek gyorsan megfőnek. Amikor már majdnem teljesen puha a krumpli, akkor szoktam beletenni a májgombócokat. Általában a csomagoláson azt írják, hogy 8-10 perc alatt kész, de én kb. 15 percig szoktam főzni.

Az idő eltelte után már csak egyetlen dolgunk van, talán ez a legjobb része: A remekművünk elfogyasztása. 🙂

Próbáljátok ki! Kezdő szakácsoknak pedig kimondottan ajánlom. Nagyon nehéz elrontani 🙂

Legyetek jók!

Erika